A házastárs törvényes öröklés szerinti öröklésekor megkülönböztetendő, hogy a házastárs leszármazók mellett, szülők mellett, vagy egyedül örököl.
1. Leszármazók (gyerekek) mellett történő örökléskor főszabály, hogy a házastársat megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon, és egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.
2. Ha leszármazó nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat. Ezen kívül a további hagyaték felét az örökhagyó házastársa örökli, másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban.
3. Ha leszármazó és szülő nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa egyedül örököl.
Nagyon fontos szabály, hogy nem örökölhet az örökhagyó házastársa, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között életközösség nem állott fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás.
Erre az hivatkozhat, aki a kiesés folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne.
Itt tehát nem az a lényeg, hogy papíron az örökhagyóval házasok voltak-e vagy sem, hanem az , hogy ténylegesen életközösségben voltak-e a házastársával (örökhagyóval).
