Mi az a fizetési meghagyás?

Gyors és hatékony megoldás a pénzügyi követelések érvényesítésére

Jelenleg az FMH a leggyorsabb és legegyszerűbb jogi eszköz arra, hogy követeléseinket érvényesítsük. Ebben a bejegyzésben részletesen bemutatom a fizetési meghagyásos eljárás menetét, és a fontosabb tudnivalókat.

A fizetési meghagyásos eljárás (röviden FMH) közjegyzői hatáskörbe tartozó nemperes eljárás, melynek célja a lejárt pénzkövetelések behajtása.

Fizetési meghagyásos eljárást bárki kezdeményezhet, akinek adóssal szemben lejárt pénzkövetelése van. Fontos, hogy az eljárásban résztvevő felek rendelkezzenek belföldi kézbesítési címmel, ugyanis ennek hiányában az FMH-t nem lehet kibocsátani.

Mikor kötelező az FMH-t indítani bírósági peres eljárás helyett?

Ha a lejárt pénzkövetelés összege a 3 millió forintot nem haladja meg, akkor csak FMH-t kezdeményezhetünk, peres eljárást nem. 3 millió és 30 millió forint közötti követelés esetén dönthetünk, hogy FMH eljárást vagy peres eljárást indítunk. 30 millió forint feletti követelés esetén kizárólag bírósági igényérvényesítés lehetséges.

Mikor nem lehet FMH-t alkalmazni?

A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvény részletes felsorolt tartalmaz arról, hogy mikor nincs helye ennek az eljárásnak.

Ide tartozik, ha

-          a feleknek (a jogosultnak vagy a kötelezettnek) nincs ismert belföldi kézbesítési címe (azaz lakó- vagy tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete),

-          a követelés munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból, a sporttörvény alapján kötött munkaszerződéses jogviszonyból, szakképzés során kötött tanulószerződésből eredő jogviszonyból, nemzeti felsőoktatási törvény szerinti hallgatói munkaszerződésből eredő jogviszonyból, illetve szociális szövetkezettel és foglalkoztatási szövetkezettel létesített tagi munkavégzési jogviszonyból, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényben (Kp.) meghatározott közszolgálati vagy közigazgatási szerződéses jogviszonyból ered és az ügy tárgya a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény,

-          a 30 millió forintot meghaladja a követelés összege,

-          zálogjogi jogviszonyból ered a követelés,

-          az eljárásban több jogosult vagy több kötelezett szerepel és a főkövetelések között több (nem azonos) követelés szerepel.

Ezekben az esetekben a követelés érvényesítése peres úton, bíróság előtt lehetséges.

Hogyan kell megindítani az eljárást?

Az eljárást bármelyik közjegyző előtt megindíthatjuk papíralapon, ez azt is jelenti, hogy bármelyik közjegyzőtől kaphatunk is FMH-t.

Jogi képviselő nélkül személyesen, illetve papíralapon, míg jogi képviselővel eljáró fél, jogi személy és külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és az egyéni cég kizárólag elektronikusan nyújthatja be az FMH iránti kérelmet.

A közjegyző a kérelem benyújtása után az FMH-t papíralapon vagy szóban előterjesztett kérelem esetén 15 napon, elektronikusan benyújtott kérelem esetén pedig 3 munkanapon belül bocsátja ki.

Az eljárás díja

Az eljárási díj mértéke a követelés 3%-a, de legalább 8.000,- Ft, legfeljebb 300.000,- Ft. Ezen felül annyiszor 1.600,- Ft, ahány fél az eljárásban részt vesz.

Mi történik az FMH kibocsátása után?

Több eset lehetséges az FMH kibocsátása után:

Ha a kötelezett átveszi az FMH-t és a jogosult követelését elismeri vagy arra nem nyilatkozik, az FMH a kézhezvételt követő 16. napon jogerőssé válik. Ha a jogerő ellenére az adós nem fizet, a jogosult végrehajtást kezdeményezhet a fizetési meghagyásban megjelölt összeg tekintetében.

Ha a kötelezett átveszi és FMH-t és jogosult követelését nem ismeri el, azaz annak ellentmond, az eljárás perré alakul. Ekkor az eljárás kikerül a közjegyző hatásköréből, s mint peres eljárás, az illetékes bíróságon folyik tovább. Az ellentmondást az eljáró közjegyzőhöz kell megküldeni a fizetési meghagyás kézhezvételét követő 15 napon belül.

Ha a kötelezett nem veszi át az FMH-t, tehát „nem kereste” vagy „átvételt megtagadta” jelzéssel érkezik vissza a közjegyzőhöz, azokat kézbesítettnek kell tekinteni, ezt nevezzük kézbesítési fikciónak. „Nem kereste” jelzés esetén az iratot a postai kézbesítés második megkísérlését követő 5. napon, „átvételt megtagadta” jelzés esetén pedig a kézbesítés megkísérlésének napján beáll a kézbesítési fikció.

Ilyenkor a címzett a kézbesítési fikció beálltáról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, de legfeljebb 3 hónapon belül kézbesítési kifogást terjeszthet elő a közjegyzőnél, amennyiben a kézbesítés nem volt szabályszerű, vagy önhibáján kívüli okból nem vette át az iratot.

Fontos tudnunk, hogy ebben az esetben egyébként a kötelezettnek a végrehajtási eljárásban is lehetősége nyílik ellentmondással élni a végrehajtási lap kézbesítésétől számított 15 napon belül. Ilyenkor az ellentmondás előterjesztésével egyidejűleg a kötelezettnek meg kell fizetnie a végrehajtó felé a végrehajtás során felmerült, jogosult által előlegezett költségeket, melyet az eljáró közjegyző felé igazolnia kell. Ha ez megtörtént, az esetben a közjegyző az eljárást megszünteti és az eljárás perré alakul, a jogosultnak pedig keresetlevelet kell benyújtania az illetékes bírósághoz.

Mit jelent a perré alakulás?

Ha a kötelezett nem ismeri el a jogosult követelését, lehetősége van ellentmondani. Ehhez az kell, hogy az eljáró közjegyzőnek a fent említett határidőn belül megküldje ellentmondást tartalmazó nyilatkozatát. Ezt nem szükséges bizonyítékkal alátámasztani, elég, ha nem ért egyet a követeléssel.

Ebben az esetben a közjegyző megállapítja az eljárás perré alakulását és felhívja a jogosultat, hogy keresetét 15 napon belül nyújtsa be az illetékes bíróságra. Ilyenkor tehát peres eljárás kezdődik, az illetékes bíróság felé fizetendő illetékbe viszont beszámít az FMH indításakor fizetett eljárási díj.

Mi történik, ha az FMH jogerőssé válik?

Ebben az esetben a követelés végrehajthatóvá válik. A végrehajtást csak annál a közjegyzőnél lehet kérni, akinél jogerőre emelkedett az FMH.

A végrehajtás elrendelése is díjköteles, az eljárási díj a követelés 1%-a, minimum 8.000,- Ft, maximum 150.000,- Ft, melyet a végrehajtási kérelem előterjesztésekor kell megfizetni. Az eljárási költségek azonban az adósra háríthatók.

Fontos tudnunk, hogy a végrehajtás elrendelésének díja mellett a végrehajtónál további eljárási költségek merülnek fel, melyet a végrehajtást kérőnek előlegeznie kell.